A probléma tehát nem a papírral van, hanem azzal, ami utána következik.
Végigkövetve egy tipikus utat: az operátor kitölti a gyártási munkalapot a műszak alatt, jellemzően nem folyamatosan, hanem a végén, visszaemlékezésből. A lap ezután a műszakvezetőhöz kerül, majd valaki bepötyögi Excelbe vagy az ERP-be, általában órákkal vagy napokkal később. Az adatból riport készül, a papír pedig egy dossziéba kerül, ahol egy reklamáció esetén meg kell találni.
Ez öt lépés, két kézi adatátvitel és minimum egynapos késés. Minden egyes lépésnél veszít az adat a pontosságából és a frissességéből.
Nem a papír lassú, hanem a papírtól az adatig vezető út.
A kétszeres adatrögzítés ideje. Az adat először papírra kerül, aztán valaki átgépeli. Ez tiszta duplikáció. Ha tíz ember naponta tizenöt percet tölt olyan rögzítéssel vagy átgépeléssel, ami automatizálható lenne, az napi 150 perc, húsz munkanappal számolva pedig havi 50 munkaóra. Ez nagyjából egy fél állás, kizárólag adatmásolásra.
A késés. A papírból származó adat mindig múlt idejű. Mire a riport elkészül, a műszak véget ért, a hiba megtörtént, a beavatkozás lehetősége pedig elmúlt. Ez a legdrágább tétel, mert sehol nem jelenik meg a könyvelésben.
A pontatlanság. A visszaemlékezésből kitöltött munkalap kerekít. A harmincnyolc perces állásból „körülbelül fél óra" lesz, a három mikroleállásból nulla, a pontos időpontokból pedig „délelőtt". Aztán erre az adatra épül az OEE, az önköltség és a kapacitástervezés.
A visszakereshetőség hiánya. Egy reklamációnál vagy visszahívásnál azt kell megmondani, hogy egy adott termék melyik alapanyagból, melyik gépen, melyik műszakban és milyen mérési eredményekkel készült. Papírdossziékból ez órákig vagy napokig tart. Egy auditon pedig nem az a kérdés, megvan-e a papír, hanem hogy mennyi idő alatt lehet előszedni.
Nem azt, hogy ugyanazt a lapot most tabletről töltik ki. Ha csak ennyi történik, akkor semmit nem nyertünk, sőt, valószínűleg lassabb lett a folyamat.
A digitális munkalap akkor működik, ha az adatok többsége automatikusan érkezik. A darabszámot, a gépállapotot, a ciklusidőt és az állás időtartamát a rendszer méri, az operátornak nem kell beírnia azt, amit a gép is tud. Ilyenkor az emberre csak a döntés marad: az állás okának kiválasztása egy rövid listából, a selejt okának megjelölése, a mérési eredmény rögzítése vagy egy megjegyzés. Néhány koppintás, nem gépelés.
Emellett az adat azonnal látható, mert nincs átgépelés és nincs késés. Amit az operátor rögzít, azt a termelésvezető ugyanabban a másodpercben látja. Végül a munkautasítás is odakerül a terminálra: az operátor látja az aktuális rendelést, a gyártási utasítást, a rajzot és a normaidőt, mindig az érvényes verzióban, nem egy három hónapja kinyomtatott lapon.
A papírmentesítés legnagyobb kockázata az, ha a bevezetés után az operátornak műszakonként negyven percet kell gépelnie. Ilyenkor két dolog történhet. Vagy nem fogja csinálni, vagy a műszak végén, visszaemlékezésből tölti ki, ami pontosan ugyanaz, mint a papír, csak drágábban.
Az arányon múlik minden. Ha a rögzítendő adat nyolcvan százalékát a gép adja, és az emberre húsz százalék marad, akkor működni fog. Fordított arány mellett nem.
Ezért kezdődik a papírmentesítés mindig a gépi adatgyűjtésnél, nem a tabletnél.
Bővebben: Gyártásdigitalizáció lépésről lépésre
Hardver. Ipari környezetbe való, ütés- és porálló kijelző kell, kesztyűs kézzel is kezelhető érintőképernyővel. A gépnél fixen telepített terminál általában jobban működik, mint a hordozható tablet, mert nem tűnik el, nem merül le és nem kell keresni.
Bejelentkezés. Jelszó helyett RFID-kártya vagy más azonosító. Ha a bejelentkezés húsz másodpercig tart, az operátor kerülni fogja.
Kezelőfelület. Nagy gombok, kevés opció, minimális gépelés. Az operátor nem irodai szoftvert használ, hanem egy szerszámot, kesztyűben, zajban, sietve.
Fokozatosság. Nem kell egyszerre az összes papírt kiváltani. Érdemes az állásidő-feljegyzéssel és a darabszámmal kezdeni, mert ez adja a legnagyobb hasznot a legkisebb ellenállással.
Megszűnik a kétszeres rögzítés, tehát kevesebb lesz az adminisztráció. Az adat valós idejűvé válik, így a probléma nem műszak végén derül ki. Pontosabb lesz az OEE és az önköltség, mert a bemenő adat is pontos. A mérési jegyzőkönyv és a gyártási előzmény visszakereshető, vagyis auditra kész dokumentáció áll rendelkezésre. A gépnél mindig az érvényes munkautasítás látszik. Végül pedig sokkal kevesebb a vita arról, hogy ki mit írt fel.
A Flowork a kihelyezett táblagépeken és operátori terminálokon keresztül gyűjti a dolgozói adatokat, a gépi adatot pedig automatikusan veszi a berendezésekről. Így az operátornak csak az marad, ami valóban emberi döntést igényel.
A gyártási utasítások, a normaidők és a végrehajtási sorrend ugyanezen a felületen jelennek meg, a mérési adatok pedig digitálisan, visszakereshetően tárolódnak. Az üzemi bejelentkezés RFID-kártyával történik.
A cél nem az, hogy eltűnjön minden papír, hanem az, hogy ne papírról kelljen újra begépelni azt, amit a rendszer már tud.
Az ingyenes előzetes felmérés során átnézzük, milyen dokumentumok keletkeznek ma a shopflooron, melyik adat gyűjthető automatikusan, és hol érdemes elkezdeni.