Mi az az OEE? OEE-számítás és képlet érthetően
Hogyan hasonlítható össze objektíven a teljesítményük?
Erre használható az OEE, a gyártás egyik legismertebb hatékonysági mutatója.
Mit jelent az OEE?
Az OEE az Overall Equipment Effectiveness, vagyis teljes eszközhatékonyság rövidítése.
A mutató azt vizsgálja, hogy egy gép vagy termelőberendezés a rendelkezésére álló tervezett termelési időt mennyire hatékonyan használja fel.
Az OEE három tényezőt kapcsol össze:
OEE = rendelkezésre állás × teljesítmény × minőség
Fontos, hogy mindhárom tényezőt százalék helyett tizedes formában kell összeszorozni, majd az eredményt százalékra visszaalakítani.
1. Rendelkezésre állás
A rendelkezésre állás azt mutatja meg, hogy a tervezett termelési időből ténylegesen mennyi időt töltött termeléssel a gép.
Egyszerűsített képlete:
Rendelkezésre állás = tényleges működési idő / tervezett termelési idő
Tegyük fel, hogy egy gépnek egy műszakban 450 percet kellene termelnie, de meghibásodások és egyéb állások miatt csak 405 percet működik.
405 / 450 = 90% rendelkezésre állás
Már ebből az egy adatból látható, hogy a tervezett idő 10%-a elveszett.
2. Teljesítmény
Attól, hogy a gép működik, még nem biztos, hogy az elvárt sebességgel termel.
A teljesítmény azt mutatja meg, mennyire közelít a tényleges termelési sebesség az ideális vagy meghatározott ciklusidőhöz.
Ha például a gépnek az adott idő alatt 1 000 darabot kellene elkészítenie, de csak 900 készül el, akkor leegyszerűsített példában a teljesítmény:
900 / 1 000 = 90%
A veszteség oka lehet például lassabb ciklusidő, rövid megállások vagy nem megfelelő gépbeállítás.
3. Minőség
A harmadik tényező azt mutatja meg, hogy az összes legyártott darabból mennyi megfelelő minőségű.
Minőség = megfelelő darabszám / összes legyártott darab
Ha 900 elkészült termékből 873 megfelelő:
873 / 900 = 97% minőség
A maradék 3% selejt vagy utómunkát igénylő termék.
OEE-számítás egy konkrét példán
Vegyük az előző három értéket:
- rendelkezésre állás: 90%
- teljesítmény: 90%
- minőség: 97%
Az OEE:
0,90 × 0,90 × 0,97 = 0,7857
Vagyis az OEE körülbelül 78,6%.
Ez jól mutatja, miért nem érdemes egyetlen termelési mutatót önmagában vizsgálni.
Első pillantásra a 90%-os rendelkezésre állás és 97%-os minőség megfelelőnek tűnhet. A három veszteségtípus együttes hatása azonban már 80% alatti OEE-t eredményez.
Mi számít jó OEE-értéknek?
A leggyakrabban idézett iparági benchmark szerint az átlagos üzemi OEE 60% körül alakul, a világszínvonalnak tekintett érték 85%, és a gyártóknak csak mintegy 6%-a éri el ezt. A 60 és a 85 közötti sáv gyakorlatilag kihasználatlan kapacitást jelent.
Az ilyen általános benchmarkokkal ugyanakkor érdemes óvatosan bánni.
Az OEE értékét jelentősen befolyásolja:
- az iparág,
- a technológia,
- a termékválaszték,
- az átállások gyakorisága,
- a gyártási volumen,
- valamint az is, pontosan hogyan definiálja a vállalat a tervezett termelési időt és a veszteségeket.
Ezért az OEE egyik legnagyobb értéke nem feltétlenül az, hogy más vállalatokhoz hasonlítsuk magunkat.
Sokkal értékesebb kérdés: hogyan változik a saját OEE-nk időben, és pontosan mi okozza a veszteséget?
Miért nem elég csak az OEE százalékát nézni?
Tegyük fel, hogy két gép OEE-je egyaránt 70%.
Ez még nem jelenti azt, hogy ugyanaz a problémájuk.
Az első gépnél lehet:
- 75% rendelkezésre állás,
- 96% teljesítmény,
- 97% minőség.
A másodiknál:
- 95% rendelkezésre állás,
- 77% teljesítmény,
- 96% minőség.
Az OEE hasonló, a szükséges beavatkozás viszont teljesen más.
Az első esetben az állásidők csökkentése lehet a prioritás. A másodikban inkább a lassú ciklusok, mikroleállások vagy technológiai problémák feltárása.
Ezért az OEE-t nem egyetlen pontszámként, hanem veszteségekre bontott döntéstámogató mutatóként érdemes használni.
Kapcsolódó: Hogyan csökkenthető az állásidő az üzemben?
Excelben vagy automatikusan mérjük az OEE-t?
Az OEE Excelben is kiszámítható. Kisebb adatmennyiségnél vagy egyszeri elemzésnél ez megfelelő kiindulópont lehet.
A probléma akkor kezdődik, amikor folyamatos termelési adatgyűjtésre van szükség.
Ha az operátoroknak manuálisan kell rögzíteniük:
- a gépindulást,
- a leállást,
- az állás okát,
- az elkészült darabszámot,
- a selejtet,
- és a ciklusidőket,
akkor a mérés jelentős adminisztrációval járhat, és az adatok pontossága is változó lehet. A tapasztalatok szerint a kézzel számolt OEE jellemzően 8–12 százalékponttal magasabb a valós értéknél, mert a mikroleállások és a rövid megállások kimaradnak a mérésből.
A gépi adatgyűjtés és a digitális operátori adatbevitel ezt jelentősen egyszerűsítheti.
Bővebben: Gyártáskövetés Excel helyett
OEE valós időben
Egy termelésirányító vagy gyártáskövető szoftver egyik előnye, hogy az OEE nem feltétlenül csak a tegnapi műszak riportjában jelenik meg.
Megfelelő adatgyűjtés mellett már műszak közben látható:
- mely gépek termelnek,
- hol van állás,
- hogyan változik a teljesítmény,
- mennyi az aktuális mennyiség,
- mekkora a selejt,
- és hogyan alakul az OEE.
Ez alapvetően megváltoztatja a mutató szerepét.
A tegnapi OEE egy riport. A jelenlegi OEE viszont beavatkozási lehetőség.
Az OEE célja nem a dolgozók ellenőrzése
Az OEE bevezetésekor fontos, hogyan kommunikálja a vállalat a mérést.
A cél nem az, hogy újabb százalékkal értékeljük az embereket, hanem hogy objektíven láthatóvá tegyük a termelési veszteségeket.
Ha például egy gép rendszeresen alapanyaghiány miatt áll, az nem feltétlenül az operátor problémája. Ugyanez igaz a karbantartási, szervezési vagy tervezési veszteségekre.
A megfelelő OEE-rendszer éppen abban segít, hogy a feltételezések helyett adatok alapján keressük a veszteségek valódi okát.
Hogyan érdemes elkezdeni az OEE-mérést?
Nem szükséges rögtön az egész gyárat digitalizálni.
Érdemes kiválasztani egy jól körülhatárolható gyártási területet vagy néhány kritikus gépet, majd meghatározni:
- milyen adatokat kell mérni,
- honnan szerezhetők meg ezek az adatok,
- hogyan definiáljuk az állásokat és veszteségeket,
- mely KPI-okat szeretnénk követni,
- és ki fog reagálni az eltérésekre.
A Flowork a gépállapot, termelési mennyiség és más gyártási adatok összegyűjtésével valós időben teszi követhetővé az OEE-t és annak összetevőit.
Így nemcsak azt lehet látni, hogy mennyi az OEE, hanem azt is, hogy miért annyi.
Nem biztos benne, hogy hol veszít hatékonyságot az üzeme?
Egy előzetes felméréssel meghatározható, milyen adatok szükségesek a valós termelési teljesítmény méréséhez, és hol érdemes elkezdeni a digitalizációt.