MES rendszer költsége

Nem mindegy, hogy öt vagy ötven gépet kell bekötni, szükség van-e automatikus gépi adatgyűjtésre, milyen meglévő rendszerekkel kell kapcsolatot kialakítani, illetve a termelés mely folyamatait szeretné digitalizálni a vállalat.

Éppen ezért a MES árának vizsgálatakor nemcsak azt érdemes megkérdezni, mennyibe kerül a rendszer, hanem azt is: milyen problémát old meg, és mekkora veszteséget képes megszüntetni?

Mitől függ egy MES rendszer ára?

A MES rendszer költségét alapvetően a bevezetés terjedelme és összetettsége határozza meg. A legfontosabb tényezők jellemzően a következők.

1. Hány gépet és munkaállomást kell bevonni?

Más műszaki megoldás szükséges egy néhány gépes üzem és egy több gyártócsarnokból álló termelés esetében.

Az árat befolyásolhatja:

• a bekötendő gépek száma,
• a munkaállomások száma,
• a felhasználók száma,
• valamint az, hogy hány telephelyen működik a rendszer.

A gépek kora és technikai adottságai szintén lényegesek.

Egy korszerű berendezésből sok esetben közvetlenül elérhetők termelési adatok, míg egy régebbi gépnél további érzékelőkre vagy egyedi adatgyűjtési megoldásra lehet szükség.

2. Milyen adatokat szeretnénk gyűjteni?

Nem minden vállalatnak ugyanazokra az adatokra van szüksége.

Egy projekt célja lehet például:

• a gépállapot-követés,
• az állásidő mérése,
• a gyártott mennyiség automatikus rögzítése,
• az OEE mérése,
• a digitális gyártási munkalapok bevezetése,
• a selejtstatisztika,
• a gyártási nyomonkövetés,
• vagy akár a termelési önköltség pontosítása.

Minél több folyamatot szeretnénk egy rendszerben kezelni, annál összetettebb lehet a bevezetés.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindent egyszerre kell digitalizálni.

3. Szükség van-e gépi adatgyűjtésre?

A gépi adatgyűjtés a MES egyik legértékesebb eleme lehet, mert csökkenti a manuális adatbevitel szükségességét.

A kialakítás költsége ugyanakkor nagyban függ a gépparktól.

Előfordulhat, hogy egy gép rendelkezik megfelelő kommunikációs interfésszel, és az adatok viszonylag egyszerűen kinyerhetők. Más esetben külön hardverre, szenzorokra vagy egyedi illesztésre lehet szükség.

Ezért egy korrekt MES-ajánlat előtt érdemes műszakilag is felmérni a gépparkot.

4. Milyen funkciókra van szükség?

A MES fogalma sokféle funkciót takarhat.

Egy vállalat számára elegendő lehet kezdetben:

• a valós idejű gyártáskövetés,
• a gépállapotok megjelenítése,
• az állásidők mérése,
• valamint az OEE.

Egy másik üzemben szükség lehet:

• gyártásütemezésre,
• kapacitástervezésre,
• digitális munkalapokra,
• minőségellenőrzésre,
• sarzs- vagy sorozatszám-követésre,
• készletkezelésre,
• receptúrakezelésre,
• vagy részletes termelési önköltség-számításra.

A megfelelő kérdés tehát nem az, hogy „mennyi funkció van a rendszerben?", hanem az, hogy mely funkciók teremtenek tényleges üzleti értéket az adott gyártásban.

5. Kell-e integráció más rendszerekkel?

A MES ritkán működik teljesen elszigetelten.

Sok esetben kapcsolatot kell kialakítani például:

• ERP-rendszerrel,
• vállalatirányítási szoftverrel,
• raktári rendszerrel,
• minőségirányítási rendszerrel,
• vagy más termelési adatforrásokkal.

Az integráció csökkentheti a dupla adatbevitelt, és egységesebb adatáramlást teremthet a vállalat különböző szintjei között.

Az integráció összetettsége ugyanakkor a projekt költségét is befolyásolja.

Kapcsolódó: MES vs. ERP: mi a különbség, és mikor melyik kell?

Egyszeri beruházás vagy folyamatos díj?

A MES rendszerek árazási modellje szolgáltatónként eltérhet.

Találkozhatunk például:

• egyszeri licencdíjjal,
• havi vagy éves előfizetéssel,
• felhasználóalapú díjazással,
• gépszám szerinti konstrukcióval,
• modulonkénti árazással,
• valamint ezek kombinációjával.

Ehhez járulhatnak a bevezetés, testreszabás, integráció, hardver és támogatás költségei.

Ezért két ajánlat összehasonlításakor nem elegendő kizárólag a licencdíjat vizsgálni. Érdemes a teljes bekerülési és működtetési költséget nézni.

Miért nehéz listaárat mondani egy MES-re?

Mert egy gyártóüzem digitalizációja nem olyan, mint egy általános irodai szoftver előfizetése.

Képzeljünk el két céget.

Az elsőnél tíz, viszonylag új gép működik, amelyekből szabványos interfészen keresztül elérhetők az adatok.

A másodiknál ugyanúgy tíz gép található, de különböző gyártóktól, eltérő korból, és több berendezés nem biztosít közvetlen digitális adatkapcsolatot.

A gépek száma ugyanaz. A szükséges megoldás azonban nem feltétlenül.

Ezért egy megbízható költségbecsléshez először azt kell megérteni, milyen gyártási környezetben kell működnie a rendszernek.

Nem az ár, hanem a megtérülés a lényeg

Tegyük fel, hogy egy üzem éves termelési költsége jelentős, és a gyártás során rendszeresen keletkeznek olyan veszteségek, amelyek pontos oka jelenleg nem látható.

Ilyenek lehetnek:

• nem tervezett állásidők,
• mikroleállások,
• lassabb ciklusidők,
• magas selejtarány,
• túl hosszú átállások,
• manuális adminisztráció,
• pontatlan termelési adatok,
• vagy gyenge gépkihasználtság.

Ebben az esetben a MES megtérülése nem abból származik, hogy „van egy új szoftverünk".

A megtérülés abból származik, hogy láthatóvá és csökkenthetővé válnak a veszteségek. Az iparági tapasztalatok szerint ez 20–40% hatékonyságjavulást és 5–15% selejtcsökkentést jelenthet.

Hogyan számolható egy MES megtérülése?

A megtérülés vizsgálatához először érdemes meghatározni a jelenlegi állapotot.

Például:

• Mennyi a gépek tényleges rendelkezésre állása?
• Mennyi időt töltenek nem tervezett állással?
• Mennyi a selejt költsége?
• Mennyi idő megy el manuális adminisztrációra?
• Mekkora az átlagos ciklusidő?
• Milyen az OEE?
• Mennyibe kerül egy óra kieső termelés?

Ezután becsülhető, milyen pénzügyi hatással járna akár néhány százalékpontos javulás.

Egy egyszerű példa

Tegyük fel, hogy egy termelőterület egy órányi kiesése 100 000 forint fedezetkiesést jelent.

Ha a jobb állásidőmérés és gyorsabb beavatkozás segítségével havonta 10 órával csökken a kiesés, akkor az elméleti hatás:

10 × 100 000 Ft = 1 000 000 Ft havonta

Ez természetesen csak szemléltető példa. A tényleges megtérülést minden esetben a vállalat saját adataiból kell kiszámítani.

Éppen ezért a MES üzleti értékének megállapításához a jelenlegi veszteségek ismerete legalább olyan fontos, mint maga az árajánlat.

A legdrágább MES az, amit nem használnak

A bevezetés sikere nem pusztán technológiai kérdés.

Egy rendszer lehet rendkívül fejlett, ha azonban:

• az operátorok nem használják,
• túl sok manuális adatbevitelt igényel,
• nem a vállalat valódi problémáira épül,
• a vezetők nem használják döntéshozatalra az adatokat,
• vagy egyszerre túl sok folyamatot próbálnak megváltoztatni,

akkor a beruházás üzleti értéke alacsony maradhat.

Ezért fontos a fokozatos MES bevezetés.

Érdemes mindent egyszerre digitalizálni?

Általában nem.

Sok gyártóvállalat számára célszerűbb egy jól körülhatárolt problémával kezdeni.

Például: „Nem tudjuk pontosan, miért állnak a gépeink."

Ebben az esetben első lépésként elegendő lehet a gépállapot-követés és az állásidőmérés kialakítása.

Ha már megbízható adatok állnak rendelkezésre, a rendszer tovább bővíthető OEE-méréssel, digitális munkalapokkal, minőségellenőrzéssel, nyomonkövetéssel vagy termeléstervezéssel.

Ez csökkenti a projekt kockázatát, és gyorsabban megmutathatja a digitalizáció üzleti eredményét.

Bővebben: Gyártásdigitalizáció lépésről lépésre

Hogyan közelíti meg ezt a Flowork?

A Flowork nem dobozos szoftverből indul ki, hanem a gyártási folyamatból.

Az első lépés egy előzetes felmérés, amely során megvizsgáljuk:

• hogyan működik jelenleg a termelés,
• milyen adatokat gyűjtenek,
• mely információk hiányoznak,
• hol találhatók jelentősebb veszteségek,
• milyen gépekből lehet adatot gyűjteni,
• és mely területek digitalizációja hozhat mérhető eredményt.

Ezután határozható meg a szükséges rendszer és a bevezetés terjedelme.

A cél nem az, hogy a vállalat a lehető legtöbb funkciót megvásárolja, hanem hogy azokon a pontokon digitalizáljon, ahol annak üzleti értéke van.

Akkor mennyibe kerül egy MES rendszer?

A pontos válaszhoz ismerni kell az üzemet.

A gépek számát, a meglévő rendszereket, a szükséges funkciókat, az adatgyűjtés módját és mindenekelőtt azt a problémát, amelyet meg szeretnénk oldani.

Ezért a MES kiválasztásakor érdemes három kérdést együtt vizsgálni:

1. Mennyibe kerül?
2. Mekkora veszteséget tud megszüntetni?
3. Mennyi idő alatt térülhet meg?

Ha csak az elsőre keressük a választ, könnyen a legolcsóbb rendszert választjuk. Ha mindháromra, akkor már üzleti döntést hozunk.

Tudni szeretné, milyen megoldásra lenne szükség az Ön üzemében?

A Flowork ingyenes előzetes felmérése során áttekintjük a gyártási folyamatokat és a digitalizálható területeket. Ez alapján már sokkal pontosabban meghatározható a szükséges rendszer terjedelme és a várható üzleti érték.

Ingyenes felmérést kérek Élő demót kérek